Zene vagy/és szöveg

Sokan úgy gondolhatják, hogy ezen nincs is annyit beszélni. Mindenki egyszerűen ki tudja magát fejezni és akkor mindennek értelmet szolgálunk.
Holott sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt elképzeljük.
A legelső elképzelés az lehetne, hogy a zene, szöveg nélkül semmit nem ér, mert csak a szöveg által lehet kifejezni és értelmet adni. Én más megközelítésben értelmezem. Mostanában több olyan zenét hallgatok, amiből hiányzik a szöveg. Ezáltal tudom felfedezni, elképzelni és megérteni, hogy az emberek hogyan képesek megértetni, kifejezni magukat az egész világgal. Először a zenét figyelem, megpróbálok elmerülni benne, majd szép-lassan előtörnek a gondolatok, amelyhez érzelem társul és minden megvilágosodik, valósággá válik számomra. Megértettem az értelmét, felismertem a benne rejlő üzenetet és utána tudok szöveget szerkeszteni hozzá, amellyel lesz egységes a zene. Így tudatosult számomra, hogy először a zenét kell megérteni és utána már a hozzá tartozó szöveggel egységet képezhet.

Megjegyzések

  1. Vár nálam egy kis meglepi!
    Nézz be hozzám kérlek!

    VálaszTörlés
  2. A zenével én szinte együtt élek. És ez nemcsak azért van, mert a családomban sokan foglalkoznak zenével, és ebben nőttem fel, hanem mert úgy érzem, hogy hangokból egy egész világot fel lehet építeni. Sokáig úgy írtam, hogy megkerestem a hangulatomhoz illő zenét, lehunytam a szemem, "moziztam" egyet majd leírtam amit láttam. Ebből a szempontból a szöveg nélküli zene az igazi. Mert nem irányítja a gondolataimat, hagyja, hogy az érzelmek és a képek maguktól alakuljanak ki bennem. És még az sem baj, ha ugyanaz a zene a hallgató hangulatától függően mindenkinek mást és mást ad.
    Máskor pedig villámcsapásszerűen tud megvilágosítani egy-egy jó szöveg, ami megfogalmazza mindazt ami addig megfogalmazhatatlan volt. Ha ehhez a zene is harmonizál... az a tökéletes élmény:))))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések