Emlékek

Vannak olyan dolgok az életünkben, amit legszívesebben elfelejtenénk, elásnánk valahová jó mélyre és többet nem is foglalkoznánk vele. Egykoron meghatározta a minden napjainkat az egész életünket, de most csak úgy gondolunk rá, mint a múlt egy töredékére Már elmúlt és nem tulajdonítunk neki semmi féle értelmet, mert az idő múlásával úgy is elveszti a jelentőségét. Valami azonban mégsem hagy megnyugodni és ráeszmél arra, hogy nem dobhatunk el magunktól csak úgy mindent, mert az emlékek folyamatosan velünk élnek, végig kísérnek. Ugyan már nincsen jelen, de az egész emberi lényünk részeként örök valóságot képez. Teljesen belénk ivódott és folyamatosan hozzá segít a személyiségünk kibontakozásához.
Emlékek nélkül halott emberek lennénk, csak léteznénk, de valójában nem élnénk igazi életet.
Legtöbbször csak a jó dolgokra szeretünk visszaemlékezni, mert az képes boldogsággal elönteni a szívünket. Ugyanakkor a negatív emlékek is hozzánk tartoznak, egyik sincs meg a másik nélkül. Mindegyiknek van valami értelme és mindegyikből képesek lehetünk valamit tanulni, amit az életünk további időszakában is felhasználhatunk. Minden ember felelős a saját tetteiért és annak következményeiért. Legyen az a múlt, a jelen v a jövő időszakában. A felelősségnek mindig egyformán kell érvényesnek lennie, mert csak azáltal tudatosul igazán bennünk, hogy mekkora jelentősége is van.