Az önmagunkkal való harmónikus kapcsolat elérése

Egyre gyakori tapasztalat az, hogy az ember az idővel való versengés és a fejvesztett rohanás közepette nem szentel elég időt önmagára. Egy jól bevált megszokás által éli a hétköznapjait, és így kevésbé képes észrevenni, felismerni a problémáit. Manapság az emberek nagy része figyelmetlen, hiányzik belőlük a folyamatos éberség és nincs meg bennük az a fajta körültekintő megfontolt gondolkodásmód, ami által önmagukat és az életüket is képesek lehetnének formálni és folyamatosan fejleszteni. Teljesen másképp tekintenek önmagukra, mert nem tudják helyesen értékelni önmagukat, az egész életüket. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy nem mernek szembenézni önmagukkal, nem tudják felvállalni önmagukat. Ennek fényében viszont másokat sem tudnak majd felvállalni, nem lesznek képes felelősséget érezni. Ezért van szükség arra, hogy az ember folyamatosan képes legyen időt szakítani arra, hogy átértékelhesse az életét, a megnyilvánulásait, a cselekedeteit, az emberekkel való kapcsolatát. Mindig szükség van ezekre az időszakokra, mert ilyenkor lehetne képes mérlegelni, számadást tartani, tanulni a hibáiból és akár új elvárásokat megfogalmazni önmagával szemben. Mindez azonban csak akkor válik eredményessé, ha megtapasztalható benne az önmagával szembeni őszinteség, ami által képes lesz felvállalni önmagát. Mert szükséges az, hogy az ember képes legyen önmagával is elbeszélgetni, és ha kell akkor ezt hangosan is kimerje mondani. Mert így képes kifejezésre juttatni mind a negatív és mind a pozitív tulajdonságait. Ebből a kimondásból fog megszületni a felvállalás, amit felelősségvállalásnak hívunk. Az önértékeléshez pedig elengedhetetlenül fontos az önmagunk felvállalása és az életünkért érzett felelősségtudatunk. Ahhoz,hogy az ember folyamatosan tudjon fejlődni és minél több célt elérni az életében, mindig értékelnie kell önmagát, harmóniában kell lenni önmagával, mert csak ez fogja hozzásegíteni a kiegyensúlyozottabb életvitelhez. Sok párkapcsolatot ide tudnék kötni, mert gyakran észrevehető, hogy nem találják a helyüket, nem tudják betölteni a saját szerepeiket, mert nincs önértékelésük, nincs önismeretük, nem szentelnek elég időt önmagukra, és a kapcsolatuk előbb-utóbb megbukik, mert nem marad életképes, nem tud fejlődni, folyamatosan megújulni, nincs aki formálja, összetartsa.