Lehetőségünk van mindig választani, hogy a változást miképpen szeretnénk megélni
Ma délután folyamán egy kis kikapcsolódás, lazítás keretében egyik kedvenc helyünkre a Centrál Kávéházba látogattunk el kedves barátaim társaságát élvezve. Nagyban tombolt a meleg, de ennek ellenére egy finom Baileys Hot Shottal azért megajándékoztam magamat. (eszpresszó Baileys-zel és tejszín)
Mostanában nagyon rá vagyok cuppanva az italkülönlegességekre, és van amitől nem lehet megválni. Mindig szükség van 1-2 óra kikapcsolódásra munka után, amikor egy kicsit kiszellőztetem az agyamat, bár a szenvedélyes beszélgetések másnak lehet, hogy megerőltetően hatna, számomra azonban egyfajta felszabadultságot eredményez. Ilyenkor a gondolataim is más irányban járnak és arról lehet beszélgetni, amiről csak kedvünk tartja, nincs egy beütemezett megszokás, nem érezzük magunkat feszélyeztetve, csak úgy lazán, felszabadultan, ahogy az embernek jólesik, ahogy tetszik számára. Ilyenkor lehet igazán megismerni az embereket, főleg, ha más társaságból is csatlakoznak, mint a mai nap során is ez volt a jellemző. Csak egy kis nyitottságra van szükség, őszinteségre, figyelmességre és arra, hogy önmagunkat adjuk. Gyakran azonban olyan érzéseim vannak, hogy egyes emberek, akkor mutatják meg igazán a félelmeiket, amikor őszinte vagyok. Mint ha valami harapós ember lennék, pedig aki ismer az tudja, hogy nálam szelídebb teremtés nem létezik. Ilyenkor pedig egyből arra gondolok, hogy tulajdonképpen nem is tőlem félnek, hanem saját maguktól. Előfordulhat, hogy teljesen más fajta tapasztalatokkal szembesülnek, mint amit eddig megszokhattak. Néha egy kissé zavart is szokott lenni az illető, de mindig kell egy kis időt hagyni neki, míg felenged, mint egy jégkocka, hogy elengedje magát, és élvezze. Ez az egyik gyakori probléma, hogy az emberek csak léteznek de nem tudják megélni az életüket, mert nem tudják önfeledten élvezni, amikor semmi mással nem foglalkozik, csak élvezi és megpróbál egyre jobban kibontakozni. Ha szembesülünk egy új tapasztalattal, ha találkozunk egy új emberrel, az mind változást idézhet elő az életünkben, de lehetőségünk van mindig választani, hogy a változást miképpen szeretnénk megélni. Sok változás fájdalommal jár, ezt aláírom, de ha szembe tudunk nézni önmagunkkal, akkor tudjuk magunkat mint embert értékelni, akkor tudunk magunkra felnézni. Ez pedig elvezet ahhoz, hogy másként tekintsünk önmagunkra, a többi emberre. Egy találkozó, egy beszélgetés sokkal zökkenőmentesebbé is válhatna. Mindig egy kis nyitottságra van szükség, de saját maga felé is. Mert így könnyebbé válhat a megértés is, és sok olyan közös pontot lehet felfedezni egymásban, ami által válhat maradandó élménnyé az együtt eltöltött idő. Nem csak egy találkozó v egy beszélgetés lesz, hanem élmény is. A tapasztalatok mellett ezekből az élményekből tud sokat gazdagodni az életünk. Az emberi hozzáállásunkon nagyon sok múlik, mert ha önmagunk felé másképp viszonyulunk, ha valóban foglalkozunk önmagunkkal, akkor a kapcsolatainkban is ez mind meg fog mutatkozni.
Mostanában nagyon rá vagyok cuppanva az italkülönlegességekre, és van amitől nem lehet megválni. Mindig szükség van 1-2 óra kikapcsolódásra munka után, amikor egy kicsit kiszellőztetem az agyamat, bár a szenvedélyes beszélgetések másnak lehet, hogy megerőltetően hatna, számomra azonban egyfajta felszabadultságot eredményez. Ilyenkor a gondolataim is más irányban járnak és arról lehet beszélgetni, amiről csak kedvünk tartja, nincs egy beütemezett megszokás, nem érezzük magunkat feszélyeztetve, csak úgy lazán, felszabadultan, ahogy az embernek jólesik, ahogy tetszik számára. Ilyenkor lehet igazán megismerni az embereket, főleg, ha más társaságból is csatlakoznak, mint a mai nap során is ez volt a jellemző. Csak egy kis nyitottságra van szükség, őszinteségre, figyelmességre és arra, hogy önmagunkat adjuk. Gyakran azonban olyan érzéseim vannak, hogy egyes emberek, akkor mutatják meg igazán a félelmeiket, amikor őszinte vagyok. Mint ha valami harapós ember lennék, pedig aki ismer az tudja, hogy nálam szelídebb teremtés nem létezik. Ilyenkor pedig egyből arra gondolok, hogy tulajdonképpen nem is tőlem félnek, hanem saját maguktól. Előfordulhat, hogy teljesen más fajta tapasztalatokkal szembesülnek, mint amit eddig megszokhattak. Néha egy kissé zavart is szokott lenni az illető, de mindig kell egy kis időt hagyni neki, míg felenged, mint egy jégkocka, hogy elengedje magát, és élvezze. Ez az egyik gyakori probléma, hogy az emberek csak léteznek de nem tudják megélni az életüket, mert nem tudják önfeledten élvezni, amikor semmi mással nem foglalkozik, csak élvezi és megpróbál egyre jobban kibontakozni. Ha szembesülünk egy új tapasztalattal, ha találkozunk egy új emberrel, az mind változást idézhet elő az életünkben, de lehetőségünk van mindig választani, hogy a változást miképpen szeretnénk megélni. Sok változás fájdalommal jár, ezt aláírom, de ha szembe tudunk nézni önmagunkkal, akkor tudjuk magunkat mint embert értékelni, akkor tudunk magunkra felnézni. Ez pedig elvezet ahhoz, hogy másként tekintsünk önmagunkra, a többi emberre. Egy találkozó, egy beszélgetés sokkal zökkenőmentesebbé is válhatna. Mindig egy kis nyitottságra van szükség, de saját maga felé is. Mert így könnyebbé válhat a megértés is, és sok olyan közös pontot lehet felfedezni egymásban, ami által válhat maradandó élménnyé az együtt eltöltött idő. Nem csak egy találkozó v egy beszélgetés lesz, hanem élmény is. A tapasztalatok mellett ezekből az élményekből tud sokat gazdagodni az életünk. Az emberi hozzáállásunkon nagyon sok múlik, mert ha önmagunk felé másképp viszonyulunk, ha valóban foglalkozunk önmagunkkal, akkor a kapcsolatainkban is ez mind meg fog mutatkozni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése