Maga az ember

Az ember nem attól ember, hogy bármit is fel kellene adnia az élete során. Az ember nem félhet a saját erőtlenségeitől, hitehagyottságaitól, a kételkedésektől ami nap mint nap képes emészteni legbelül. Az ember nem engedheti meg hogy mások kedvét vegyék saját céljainak elérésében. Az ember ugyan nem lehet tökéletes, de az igyekezete által megértheti, hogy miképpen lehet valódi emberként élni. Az ember végtelenül sebezhető és törékeny, de csak ennek hatására válhat bátorrá.
Az ember bármit képes elérni az élete során, ha meg van benne az kellő hit, alázat, elhatározás, ha képes saját döntéseket hozni, ami által felvállalja önmagát és a másik embert, ha egyenes őszinteséggel tekint az életére és mindenre ami őt körülveszi. Ha nem a színészkedésben az átláthatatlannak hitt páncélok viselésében leli meg legfőbb örömét, és nem maga a pénz mint eszköz, hanem maga az ember mint érték áll az életének a középpontjában. Ha nem a haszon a legkülönfélébb önző érdekek, hanem az önzetlen szeretet és elfogadás szellemében képes megélni minden egyes napját. Az ember attól ember, ha képes mindig valódi embernek megmaradnia, ami ma a legnehezebb megpróbáltatást jelenti az emberek számára.