Meg kellett tanulnom...

Meg kellett tanulnom, hogy, csak akkor tudlak megismerni, megbecsülni, önmagamat adni, és minden érzést, amit irántad kezdtem el érezni, ha elég időt tudok adni önmagamnak, a bennem megszületőben lévő vágyaim tömkelegének, annak a bizonyosságnak ami által a jelenléted nélkül az elveszettség érzése nem képes elhatalmasodni felettem.. A vonzalomnak ami egyből rabul ejtette a szívemet, ami elől már nincs menekvésem... A türelmes várakozásnak ami által megértettem, hogy mindennek meg határozott ideje van az életem során. Meg van az ideje a beszédnek, a lelkek találkozásának, az érzelmeinknek, az ölelésnek, a csókoknak, a tiszta érzelmek, a szenvedély a határtalan vágy testet öltésének, a lélek és a test összefonódásának.